A Nyíregyházi Egyetem Csillagvizsgáló projektje jelentős szerepet játszik a csillagászat oktatásában és a tudományos közösség fejlesztésében. Az intézmény csillagvizsgálója 1975. február 26-án nyitotta meg kapuit, és az első évben már 1600 látogatót fogadott. A látogatók számára nemcsak az égbolt megfigyelésére, hanem előadásokra és filmvetítésekre is lehetőség volt. A földrajztanár szakos hallgatók számára a “Csillagászati földrajz” című kurzus keretében a felújított csillagvizsgálóban valódi tapasztalatokat szerezhetnek az égbolt megfigyelésében és a csillagászati méréstechnikák alkalmazásában.
A Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Arcturus Csillagászati Egyesület 2023. november 10-én bejegyzett 4412. sorszámú Arcturus Csillagászati Egyesület is segíti, amelynek tagjai közé tartozik:
– Elek Tamás, elnök,
– Láposi Attila, alelnök,
– Bónizs Szabolcs, alelnök.
– Kovács Gábor, alelnök.
Az egyesület szakértői tapasztalataikkal támogatják a fejlesztéseket, és aktívan részt vesznek a csillagászati eszközök telepítésében, karbantartásában, valamint előadásokat tartanak az érdeklődők számára.
A Nyíregyházi Egyetem jelenlegi csillagászati eszközei:
1. Carl Zeiss Meniscas 150/2250 Makszutov-Cassegrain rendszerű tükrös távcső, gyári tartozékokkal, mechanikával.
2. Sky-Watcher 200/1000 Newton rendszerű tükrös távcső, EQ5 mechanikával.
3. Celestron NexStar 127 SLT 127/1500 Makszutov-Cassegrain rendszerű tükrös távcső, GOTO mechanikával.
Fraunhofer 102/1000 refraktor
A Csillagvizsgáló jelenlegi állapota:
A Csillagvizsgáló a Nyíregyházi Egyetem B épületének 5. emeletéről közelíthető meg. A tetőszinten kialakított tetőkijárati szinten található egy észlelőhelyiség, mely jelenleg fűtés nélküli. Ugyanerről a szintről lehet közvetlenül kijutni a tetőszintre, ahonnan egy acéllépcső vezet fel a kupolához. A tetőn, amely védőkorláttal határolt, kapott helyet a csillagvizsgáló kb. 2,5 x 2,5 m alapterületű és kb 1,5 m magasságú alépítménye, amelyen a kupola helyezkedik el.
A félgömb kupola függőleges tengelye mentén kézi mozgatással 360°-ban körbeforgatható. A félgömb kb 50 cm szélességű, 0-210° magasságú felülete, két oldalra eltolható ablakkal rendelkezik.
Fejlesztési Célok és Új Lehetőségek
A Nyíregyházi Egyetem Csillagvizsgáló projektje nemcsak a csillagászat oktatását bővítené, hanem egyedülálló közösségi, oktatási és kutatási lehetőségeket is biztosítana a régió számára. A tervezett csillagvizsgáló kupola – amely belépős előadásokat és rendezvényeket is kínálna – olyan szolgáltatásokat nyújtana, amelyekre ebben a térségben még nincs példa. A projekt célja, hogy mind az egyetemi hallgatók, mind a szélesebb közönség számára elérhetővé tegye a csillagászat és az űrkutatás izgalmas világát, így hozzájárulva a tudományos érdeklődés felkeltéséhez és a tudás széleskörű terjesztéséhez.
Innovatív Diplomamunka Lehetőségek:
A csillagvizsgáló projekt kiváló szakdolgozati témákat kínálna mérnök és informatikus hallgatók számára. A mérnökhallgatók számára különösen izgalmas lenne a kupola motorizálásának megtervezése és megvalósítása, amely az automatizált vezérlés révén önállóan tudná nyitni és zárni a szerkezetet. Ezzel párhuzamosan az informatikus hallgatók egy olyan IoT eszközt fejleszthetnének, amely az időjárási adatokat (például a hőmérsékletet és az esőt) figyeli, és ennek megfelelően vezérli a kupola nyitását-zárását, ezzel biztosítva a berendezések védelmét kedvezőtlen időjárási körülmények esetén. Az ilyen projektek nemcsak a szakmai fejlődést, hanem a valós alkalmazási lehetőségeket is biztosítanák a diákok számára, így emelve a képzés színvonalát.
Széleskörű Hasznosítási Lehetőségek
A csillagvizsgáló számos hasznosítási lehetőséget kínál, többek között:
- Oktatás: A hallgatók a csillagászat és az űrkutatás területén szerezhetnének gyakorlati tapasztalatokat, miközben modern eszközök segítségével tanulmányozzák az égboltot. A kupola használata beépülhetne a fizika, csillagászat vagy űrkutatás tárgyak tematikájába, tovább gazdagítva az oktatási kínálatot.
- Kutatás: A kupola és a benne található eszközök lehetőséget nyújtanának csillagászati kutatásokra, amelyek révén új tudományos eredmények születhetnének a csillagok, a galaxisok és a világegyetem mélyebb megismerésére. Ezeket a kutatásokat elsősorban tudományos munkatársak és hallgatók végezhetnék, ami hozzájárulna az egyetem tudományos presztízsének növeléséhez.
- Ismeretterjesztés: A kupola nyitva állna a közönség számára is, és rendszeresen szerveznénk programokat az érdeklődőknek, különös tekintettel a közép- és általános iskolai csoportokra. Az ismeretterjesztő programok során a látogatók megismerhetnék a csillagászat alapjait, valamint az égi jelenségek megfigyelésének módszereit.
- Távoktatás: A kupola rendszerének köszönhetően lehetőség nyílna távoktatási programok szervezésére is. Az oktatási intézmények csatlakozhatnának a rendszerhez, így a hallgatók otthonukból követhetnék az előadásokat, megfigyeléseket, és bővíthetnék tudásukat.
Célcsoportok és Társadalmi Hatás
A csillagvizsgáló célcsoportja széleskörű lenne: egyetemi hallgatók, tudományos munkatársak, közép- és általános iskolások, valamint az Arcturus Egyesület tagjai is élvezhetnék a programok előnyeit. A projekt célja, hogy minden látogatónak élményt és új tudást nyújtson a csillagászat és űrkutatás világáról. Emellett a helyi közösség számára is értéket teremtene, hiszen a csillagvizsgáló és a kapcsolódó programok jelentős tudományos, kulturális és turisztikai vonzerőt képviselnének.
Csillagászati Rendezvények és Élmények
A csillagvizsgáló kiváló helyszínt biztosítana különféle rendezvények számára, amelyek a csillagászat iránti érdeklődést erősítenék. Az éjszakai égbolt megfigyelésére szervezett események mellett a nappali programok során a napfoltok és más napközeli jelenségek tanulmányozása is lehetőség lenne. A csillagvizsgáló hivatalos megnyitása tovább növelné a helyi kulturális, tudományos és turisztikai életet, és új látogatókat vonzana a régióba.
Csillagmozi: Élő Közvetítés Csillagászati Eseményekről
A projekt egyik különleges eleme a csillagmozi program lenne, amely során csillagászati események alkalmával élőben közvetítenénk a kupola által megfigyelt égi jelenségeket az egyetem központi területére, például a füves udvarra. Ez a szabadtéri vetítőrendszer lehetővé tenné a látogatók számára, hogy közvetlenül élvezhessék a csillagok és bolygók látványát, mintha csak a csillagvizsgálóban lennének. Ez az interaktív élmény nemcsak a csillagászat szerelmeseinek nyújtana maradandó élményt, hanem minden látogatót ösztönözne a csillagászat iránti érdeklődésre.
Összefoglalva, a Nyíregyházi Egyetem Csillagvizsgáló projektje jelentős előnyökkel járna mind az egyetem, mind a helyi közösség számára, miközben innovatív oktatási és kutatási lehetőségeket teremtene. A csillagvizsgáló által biztosított programok és a modern eszközök használata egyedülálló élményt nyújtana az érdeklődők számára, és segítene a tudományos érdeklődés és ismeretek széleskörű terjesztésében.
Jelenlegi fejlesztések:
Meglévő hordozható SW EQ5 mechanika bővítése digitális vezérléssel, GoTo funkcióval, pólustávcsővel
Okulás készlet vizuális észleléshez
Új, nagy teherbírású GoTo mechanika, állvánnyal, prizmasínnel
Asztrofoto készlet vezérlőegységgel, kamerákkal, fókuszállítási lehetőséggel, szűrőváltóval, szűrőkkel, rögzítő elemekkel
Napészlelő távcső rögzítő elemekkel
A Nyíregyházi Egyetem most megvásárolt eszközei beszerzésekor az Arcturus Csillagászati Egyesület, amikor ajánlásokat tett a beszerezni kívánt csillagászati eszközök körére, figyelemmel volt arra is, hogy a felszerelés alap szinten alkalmas legyen tudományos igényű megfigyelések, csillagászati észlelések elvégzésére is. Így az egyetem kutatói feladatai is megjelennek a jövőbeni kupola felújítás, modernizálás, automatizálás valamint a csillagászat, mint tudományterület népszerűsítése mellett.
Az újonnan beszerzett felszerelés alkalmas többek között: bolygómegfigyelésekre; mélyég észlelések elvégzésére; változó csillagok fényességváltozásainak nyomon követésére; kettős csillagok szeparációs és pozíció mérésinek elvégzésére; üstökös megfigyelésekre, mérésekre; kisbolygó és aszteroida észlelések, mérések elvégzésére; földsúroló aszteroidák detektálására; aszteroidák, földsúroló aszteroidák felfedezésére; nóvák, szupernóvák megfigyelésére, felfedezésére. A felsorolás nem teljes s az egyes csillagászati területek külön-külön is felölelnek egy-egy tudományterületet, de alkalmasak oktatói és hallgatói tevékenységek, csillagászati tudományos és csillagászati tudományos diákköri tevékenységek segítésére. A jelenlegi eszközpark mellé még később beszerezni, letölteni telepíteni szükséges csillagászati szoftvereket (nagyrészt ingyenesen felhasználhatóak, vagy csekély értékűek), informatikai eszközöket (személyi számítógép).
Ez a szűkebb csillagászati terület üstökös és aszteroida megfigyelésekkel foglalkozik. Ezen belül kiemelten földsúroló objektumokkal, aszteroidákkal (NEO-near Earth object; NEA-near Earth asteroid), s azok azonosításával, pályájának mérésével, fényességrendjének meghatározásával. A NEO-k a Naprendszerben megjelenő bármely olyan kis testek, amelyek a Nap körül keringenek, és amelyeknek Nap közelsége ( perihélium ) kisebb, mint a Föld–Nap távolság 1,3-szorosa ( csillagászati egység: CSE, AU). Ha egy NEO pályája keresztezi a Föld pályáját, és az objektum átmérője meghaladja a 140 métert (460 láb), akkor potenciálisan veszélyes objektumnak (PHO) minősül. Megfigyelésük ezért különösen fontos.
Sárneczky Krisztián magyar csillagász által felfedezett 2024 BX1 jelű becsapódó aszteroida képe, a Föld légkörébe történő belépése előtt. (dr. Elek Tamás amatőrcsillagász észlelése, Nyíregyháza)
Az ilyen objektumokról készült megfigyelések tehát rendkívül fontosak nemzetközi, bolygóvédelmi szempontból is. Ezért ezen megfigyeléseket megfelelő feltételek fennállása teljesülése mellett meg kell küldeni a Kisbolygó Központnak (Minor Planet Center).
A Kisbolygó Központ (MPC) az egyetlen hely a világban, ahol fogadják és feldolgozzák a kisebb bolygók, üstökösök és a nagyobb bolygók holdjainak asztrometriáját. Az asztrometria a csillagászat egyik ága, mely az égitestek égbolton vett helyzetének és mozgásának meghatározásával, mérésével foglalkozik. Az MPC felelős ezen objektumok azonosításáért, kijelöléséért és pályaszámításáért. Ez magában foglalja a megfigyelések és pályák adatainak karbantartását, az egyes objektumok felfedezőjének névadását, valamint a felfedezések bejelentését a világ többi részén elektronikus körlevelek és egy kiterjedt weboldal segítségével. Az MPC a Smithsonian Astrophysical Observatory-ban működik, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) F osztályának égisze alatt.
Annak érdekében azonban, hogy a megfigyelések benyújthatóak legyenek a csillagászati megfigyelő helynek, az obszervatóriumnak az MPC által kiadott obszervatóriumi kóddal kell rendelkeznie. Az obszervatóriumi kód megszerzését egy akkreditációs folyamatként kell elképzelni, egyfajta vizsgaként, amelynek eredményeként az észlelőhely megkapja a Nemzetközi Csillagászati Unió ( IAU ) és az MPC által elismert betűből és/vagy számból álló kódját. A kód lehetővé teszi a megfigyelések ellenőrzött beküldését és ennek megfelelően lehetőséget ad a nemzetközi csillagászati életbe történő bekapcsolódásra. Magyarországon működő obszervatóriumok:
Kód | Név | Működési év |
53 | Konkoly Observatory (Konkoly Obszervatórium) | n.a. |
461 | Piszkéstető Station – Konkoly Obs., lásd még: #561 és #053 | 1999-2021 |
561 | Piszkéstető Station – Konkoly Obs., Budapest, lásd még: #461 és #053 | 1998-2016 |
629 | Szeged Observatory, JATE Observatory | 1997-2010 |
A52 | Etyek Observatory | 2002-2002 |
A76 | Andromeda Observatory | 2005-2009 |
B58 | Polaris Observatory, Budapest | 2008-2010 |
C34 | Baja Astronomical Observatory | 2010-2013 |
G03 | Capricornus Observatory, Csókakő | 2021- |
G23 | Vulpecula Observatory | 2020-2023 |
K88 | GINOP-KHK, (lásd még #461, #561 és #053) | 2016- |
L79 | BOSZA Observatory | 2020- |
M38 | Harsona Observatory Nyíregyháza | 2023- |
Jelenleg Magyarországon három magán fenntartású obszervatórium működik, amely közül a Harsona Obszervatórium tagtársunk és egyesületi elnökünk dr. Elek Tamás észlelőhelye. Más obszervatóriumok állami vagy egyetemi fenntartásban működnek.
Egyesületünk a fentiek alapján kezdeményezi a Nyíregyházi Egyetem obszervatóriumi kódjának megszerzését az egyetemi obszervatórium létrehozását. Majd ennek eredményeként az üstökös és aszteroida megfigyelések megkezdését, az MPC-be történő beküldését. Az Arcturus Csillagászati Egyesület a kód megszerzésében, majd a megfigyelések elvégzésében azok asztrometriai kiértékelésében felajánlja segítségét. Természetesen szükség lenne ezen munkába bevonni az egyetem érdeklődő hallgatóit is.
A hallgatók aktivizálása egy újabb együttműködési területet is felvet, az oktatásba történő bekapcsolódás lehetőségét. A hallgatók részre meghirdetendő csillagászati, pontosabban csillagászati megfigyelések rejtelmeibe történő bevezetés tárgy meghirdetése lehetővé tenné a hallgatók érdeklődésének felkeltését. Az érdeklődés felkeltésén túl a most megvásárolt felszerelés kihasználtságát is növelné. Ebben a formában elsősorban bolygó, Nap, mélyég megfigyelésekkel lehetne a hallgatókat megmozdítani s a kitartókat az obszervatóriumi komolyabb munkába bevonni.